2014. május 2., péntek

Tényleg minden vörös alga vörös alga? 3. rész - Haematococcus

Ebben a részben ismét egy vörös színű zöldalgát mutatok be: a „véres eső” okozójaként is ismert Haematococcus pluvialis Flotow Em. Wille zöldalgát (1. kép). Vörös színéért a klorofillt elfedő astaxanthin felelős (2. kép), aminek igen magas az antioxidáns tartalma (vizsgálatok szerint 500x erősebb, mint az E-vitamin). A kozmetika iparban, gyógyszergyártásban is használják. Széles körben elterjedt édesvízi alga, madáritatóktól kezdve pocsolyákban is előfordul. A mi gyűjtésünk egy hallgató otthoni kerti esővíz tárolójából származik.

 

1. kép. Haematococcus pluvialis 


 2. kép. Haematococcus pluvialis 

Az élő mintákban megfigyeltük a Haematococcus pluvialis-ra jellemző gömb alakú sejteket széles, áttetsző kocsonyás fallal (3. kép).

 

3. kép. Haematococcus pluvialis kocsonyás fala

Az élő sejtekben számos lüktető vakuolumot is megfigyeltünk (4-5. kép). Sajnos az ostorokat, a szemfoltot nem tudtuk megfigyelni.


4. kép. Haematococcus pluvialis lüktető vakuoluma


5. kép. Haematococcus pluvialis lüktető vakuoluma

Sejtfala széles (6. kép). A színtest falmelletti, gyakran csésze alakú, 1 vagy több pirenoiddal.


6. kép. Haematococcus pluvialis vastag sejtfala

Korábbi hazai előfordulási adatai (A fajok korábbi előfordulási helyeit a „Catalogus et iconographia algarum Hungariae” cédulakatalógus adatai alapján állítottuk össze (Hortobágyi 1974; Buczkó és Rajczy 1991). Ez utóbbi 1975-ig bezárólag rögzíti a magyar vonatkozási algaadatokat):


Buczkó (pers. komm.): Budapest, befőttesüvegben ; Szigetköz
Entz G. (1906): Bp. városligeti nagy szökőkút 1906.07.17-én gyűjtve
Hortobágyi (1973): Budapest, waterworks
Kol (1925): Porgány, Száraz ér
Kol (1938): Balaton:Tihany, Alsóőrs Siófok
Kol (1966): Balaton, Tihany
Krepuska (1917): Budapest, városligeti szökőkút
Sebestyén (1954): Pécsely patak, kőkút lapos kövein
Szemes (1967): Duna forrásvidék

Scherffel (1931) a következőt írja:
"Ennek az érdekes algának előfordulásáról Demeczky Gyula közli, hogy 1883-ba lakásának erkélyén (BP) a díszül kihelyezett oljfestékkel bevont négy cinkvázában meggyűlt esővízben találta (Természettudományi közlöny 15: 241-251, 1883), Sebestyén Olga szóbeli közlése szerint a budapesti Erzsébet Nőiskola tornatermét a főépülettel összekötő folyosó lapos bádogtetején is bejelent. József főherceg tuhanyi kastélyának kerítésén, több eltört üvegpalackban meggyűlt vízben. A magyar faunakatalógus ritkának mondja a fajt".

Forrás:
Ács  É.  –  Kiss  K.  T.  (szerk.,  2004):  Algológiai praktikum ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
Buczkó, K. – Rajczy, M. (1998): Flora et Iconographia Algarum Hungariae 1997 – az algakatalógus múltja és jövője. – Hidrológiai Közlöny 78: 381-382.
Hortobágyi, T. (1974): Catalogus et Iconographia Algarum Hungariae. – Acta botanica Hungarica. 20: 271-280.
Hortobágyi, T. (1973): The microflora in the settling and subsoil water enriching basins of the Budapest Waterworks. A compararive study in ecology, limnology and systematics. - Akadémiai Kiadó, Budapest pp. 341.
Kol, E. (1925): Előmunkálatok a Nagy Magyar Alföld moszatflórájához. I. Szeged és környéke. (Vorarbeiten zur Kenntnis der Algenflora des Ungarischen Nagy Alföld. I. Szeged und Ungebung.) - Folia Cryptogamica (Szeged) 1(2): 65-88.
Kol, E. (1938): Boden-Algen des Balaton-sees. I. - Magy. biol. kut. munk. Tihany 10: 161-170.
Krepuska, Gy. (1917): Budapest véglényei. - Állattani közlem. 16: 1-60.
Sebestyén, O. (1954): Állatvilág. Albiotópok, társulások a patakban. In: Entz, G., Kol E., Sebestyén O., Stiller J., Tamás G., Varga L.(ed.): A Balatonba ömlő vizek fiziográfiai és biológiai vizsgálata. I. A Pécsely-patak. - Ann. biol. Tihany 22: 107-119.
Scherffel, A. (1931): A Haematococcus pluvialis egy érdekes lelőhelye. (Ein interessanter Standort von Haematococcus pluvialis.) - Magy. biol. kut. munk. Tihany 4: 291-292.
Szemes, G. (1967): Das Phytoplankton der Donau. 4. Das Phytoplankton des ungarischen Donauabschnittes. In: Liepolt, R.(ed.): Limnologie der Donau. - Schweizer-Bartsche Verlag, Stuttgart 3: 165-169. 

Köszönet Buczkó Krisztának!

3 megjegyzés:

  1. Kedves Enikő! Azt szeretném megkérdezni, hogy Magyarországon él-e olyan algafaj, ami pocsolyákat (erdőben) színez vörösre, mintha vér lenne? Szívesen küldenék videót is róla.

    VálaszTörlés
  2. Kedves HD! Igen, akár az Euglena sanguinea is okozhat elszíneződést.

    VálaszTörlés