Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 5. rész

Számos fitoplankton mintavevő létezik  még, melyekről leginkább csak cégek honlapjain olvashattam. Ezért ezeket egyben mutatom be. Elsősorban rétegmintavevőkről van szó, melyek minta űrtartalomban, mintavételi stratégiában (vertikális vs. horizontális) és magában a mintavevő anyagában térnek el egymástól. Meg persze a gyártótól is. Előre leszögezem, hogy márkafüggetlen a felsorolás és nem is teljes. Elsősorban típusokról lesz szó, melyeket különböző cégek gyárthatnak és gyártanak is. Válogathatunk szín, kialakítás és ár alapján. :)

Jelen blogbejegyzésben nem térek ki a mintavevők részletes használatának leírására. De, akit nagyon nagyon érdekel, az a youtube-on számos eszközbemutató videót találhat és csillapíthatja tudásszomját. Azonban a nagy része hasonlóan működik, mint a Ruttner mintavevő. Szóval, aki végigizgulta a múltkori leírást, annak már lehet némi fogalma ezen eszközök működéséről is.  

Van Dorn mintavevő

 Horizontális és vertikális mintavétel + mederfenék mintázása.

(Forrás: 1) 

Kemmerer típusú mintavevő

Csak vertikális mintavevő.

 

  (Forrás: 2)

Marpet mintavevő

 Csak vertikális mintavevő.

(Forrás: 2)

Bailer mintavevő 

Csak vertikális mintavevő.

(Forrás: 2) 

Niskin mintavevő

Speciálisan sós vizekre kifejlesztett vertikális mintavevő.

  (Forrás: 1)

 És a végén a nagyágyúk...

 (Forrás: 1)

 (Forrás: 1)

 

(Forrás: 2)

(Forrás: 3)

A képek honalapjainak forrásai:
1: http://www.kc-denmark.dk/products/water-sampler.aspx
2: http://www.duncanandassociates.co.uk/equip.htm
3: http://www.hydrobios.de/en/products/
 

Ha IAP  2014, akkor Görögország!!!

Idén Kastóriában rendezték meg szeptember 14 és 21 között a 17. Workshop of the International Association of Phytoplankton Taxonomy and Ecology (IAP) konferenciát. A IAP programja mindig nagyon várt és nagyszerű rendezvénye a fitoplankton ökológiával foglalkozó szakemberek számára. 

 Több mint harminc nagyszerű előadást hallgathattunk meg. Az idei év a biogeográfia téma köré szerveződött. A fajösszetétel és az időbeli változásokon át a cianobaktérium dinamikáig különböző előadások és poszterek színesítették a programot. A program letölthető innen.

Egy poszter előadással vettünk részt a konferencián, melynek címe:

Viktória B-Béres, Gábor Borics,  Zsuzsanna Kókai, Péter Török, Enikő T-Krasznai, Gábor Várbíró, Áron Lukács, Csaba Balogh, Béla Tóthmérész, István Bácsi: 

Response of benthic diatom assemblages to changing water regime in lowland lotic ecosystems

 The relationship between ecological diatom guilds and environmental factors displayed by CCA.

Taxa number (b) of size classes at the different sampling sites in the humid (H), normal (N) and dry (D) year.

És néhány emlék a konferenciáról...

A kötetlen, oldott, jó hangulathoz a beiktatott kávészünetek és az esti közös kötetlen diskurzusok hatékonyan hozzájárultak. Köszönjük a szervezőknek a remek hangulatú találkozót!

Köszönet a képekért Bajkai Endrének!

LVI. Hidrobiológus Napok

Jó hangulatú, magas színvonalú előadásokkal tarkított konferencián vehettünk részt Tihanyban.  A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának Balatoni Limnológiai Intézetében  rendezték meg az LVI. Hidrobiológus Napokat 2014. október 1-3 között. A konferencia  mindig az év ezen szakaszában kerül megrendezésre. Napjainkra a  hazai hidrobiológusok, szakemberek, érdeklődők egyik legfontosabb találkozójává nőtte ki magát.

A találkozó részletes programja és az absztraktok innen érhetőek el. Két poszter előadással is részt vettünk, melynek címe az alábbiak voltak:

Abonyi András, Padisák Judit, Igor Stanković, T-Krasznai Enikő, Stenger-Kovács Csilla: Eutróf tavak fitoplankton-diverzitása az abszolút sekély és abszolút mély extrém tipológiai esetek között

T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória, Görgényi Judit, Kókai Zsuzsanna, Török Péter, Abonyi András: A fitoplankton napszakos változásai egy eutróf holtág teljes vízoszlopában

A kötetlen, oldott, jó hangulathoz a beiktatott kávészünetek és az esti közös kötetlen diskurzusok hatékonyan hozzájárultak. Köszönjük a szervezőknek a remek hangulatú találkozót!

Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 4. rész

Az integrált mintavevő. Ez a mintavevő a vízoszlop integrált mintavételére alkalmas.Valójában ez is rétegnek tekinthető, mert a vízoszlopból emelek ki egy viszonylag vastag réteget (akár több métert is). Ezen eszköz nagyon profi kivitelben rendelhető a neten is (1-2. kép). Bár ez itt nem a reklám helye.

 

1. kép.  Integrált mintavevő (Forrás: link)

 

2. kép. Integrált mintavevő (Forrás: link)

Azonban, ha az ember kevés pénzből akar kihozni egy ilyesmi eszközt, akkor csak egy szaki kell hozzá, vagy akár "homemade" is kivitelezhető. Most ezt a saját gyártmányú integrált mintavevőt mutatom be (3. kép).

3. kép. Integrált mintavevő (Kép: Kocsis Gáborné)

 A szerkezet elég "primitív". Egy vízvezeték csővégére egy csapot kell szerelni (4. kép).

 

4. kép. Integrált mintavevő (Kép: Kocsis Gáborné)

A csappal egy félgömb alakú zárt működtetünk (5. kép).

 5. kép. Integrált mintavevő (Kép: Kocsis Gáborné)

 A működési elve: függőlegesen beleengedjük a megfelelő mélységig a nyitott mintavevőt, majd a zsinór segítségével elzárjuk az alját, mintegy kiharapva egy szeletet a vízből. Majd kiemeljük és kiöntjük a vödörbe a cső tartalmát, a mintát. És kész. A mi mintavevőnk toldható. Akár 5-6 méterig is. :)

Köszönet Kocsis Gáborné Nellinek a képekért!

Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 3. rész

Az előző részben a saját gyártmányú ún. csapos-csöves rétegmintavevőről írtam. Gervais (1997) cikkében olvastam egy hasonló elv alapján működő szerkezetről (1. ábra), nevezzük "zárt rendszerű mintavevő"-nek (eredeti neve: close-interval sampler (CIS)), mely egy 2 méteres vízoszlopot mintáz 10 cm-es közökkel (380 ml minta nyerhető ~7 perc alatt). Ez kisebb rétegközzel dolgozik, mint a mi csapos-csöves rétegmintavevőnk, viszont nem láttam, hogy toldható lenne (ellenben a miénk....).
 

Na, de most nézzük meg milyen tulajdonságai vannak a CIS-nek. A mintavevő 4 fő részből áll (1. ábra): alsó záródó dugó (C), műanyag cső (A), zárórész (D), leengedő tömlő (E).

 

1. ábra. Zárt rendszerű mintavevő sematikus ábrája (Gervais nyomán). A jelek magyarázata a szövegben olvasható.

 A mintavétel során óvatosan le kell engedni a mintavevő alját (C) a kívánt mélységig, úgy, hogy még véletlenül se kavarjuk fel az alsóbb rétegeket. Ezután eresztjük le a műanyag csövet, szintén nagyon nagyon óvatosan, amíg el nem éri a C jelű dugószerű valamit. Azt javasolják, hogy ~1 perc alatt engedjük le a 2 méteres csövet. majd rögtön zárjuk le (D). Ezzel be is zártuk a mintát és húzhatjuk fel. Persze lassan. És a leeresztő cső segítségével (aminek 4 nyílása van) üvegekbe ki is engedhetjük a mintákat (~ 5 percet javasolnak, a további összekeveredés elkerülése végett).

Azt, hogy mennyit engedtünk ki, követhetjük a cső falára felfestett vonalak segítségével (B). A záró dugót és a megtöltött mintavevőt az F jelű kötéllel mozgathatjuk, míg a műanyag csövet a G jelű kötéllel engedhetjük le.  A H jel a kötélrögzítő szerkezet.

Ennek a szerkezetnek a használata nagy nyugalmat kíván meg a kezelőjétől. Mert leengedni a dugót, aminek elvileg nem szabad felkevernie a vizet (különben oda a minta), majd ugyanabba a vízoszlopban leengedni a csövet, na ehhez kell biztos kéz, meg türelem, meg idő (itt nincs - rohanni kell, mert vissza kell érni még megnézni a Homok titkainak ismétlését :)).

Bevallom, én még sose láttam ilyen szerkezetet. És rákerestem a neten, de nem nagyon találtam róla több képet. Szerintem nem nagyon terjed el.... gondolom a kereskedelmi forgalomba állítás hiánya miatt :)

Forrás:

Gervais, F. (1997). Diel vertical migration of Cryptomonas and Chromatium in the deep chlorophyll maximum of a eutrophic lake. Journal of Plankton Research, 19(5), 533-550.

Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 2. rész

Az előző részben a Ruttner mintavevőről írtam. A rétegmintavevők egy kevésbé zsebpénz kímélő verzióját ismertettem. Most egy házi (na jó, azért egy szaki kellett hozzá) gyártmányú rétegmintavevőt mutatok be. Csapos-csöves rétegmintavevő (1. kép) elnevezéssel illetném (hivatalos neve nincs, talán szabadalmaztatni kellene :)). Ezzel a mintavevővel is az a célunk, hogy kis szeleteket vegyünk ki a vízoszlopból. A Rutner-rel ellentétben itt kisebb a rétegköz (50 vs. 25 cm), kisebb a minta térfogata (1L vs. 0,2L) és míg a Ruttnerrel egy szeletet, addig ez a csöves mintavevővel egy teljes vízoszlopot mintázunk.

1. kép. Csapos-csöves rétegmintavevő

A mintavevő több egymásba csavarozható csőből áll (egyenként kb 100-150cm  hosszúságúak). Ezeken a csöveken találhatóak a kis csapok, melyek 25 cm-ként helyezkednek el (2. kép).

 

2. kép. A rétegmintavevőn elhelyezkedő csapok.

Az első cső alján egy nagy csap található (3. kép), melyet egy zsinór segítségével tudunk elzárni (persze csak miután beleengedtük a vízbe). Ez a csap a 3. képen épp zárt helyzetben van.

3. kép. A rétegmintavevőt záró csap.

A működési elve is egyszerű. Zártjuk a csövön lévő kis csapokat, az alsó nagy csapot pedig nyitjuk. Összerakjuk, hogy megfelelő hosszúságú legyen a rendszer (pl. ha 4 méteres a vízoszlop, akkor kb. 3 cső kell). Függőlegesen óvatosan és a lassan, hogy ne keverjük fel a vizet, beleengedjük a vízbe (4. kép). Majd a zsinór segítségével (piros) zárjuk a csapot (felfelé húzzuk), így egyszerre egy teljes vízoszlopot mintázunk. Felülről kezdve (ahol fogjuk a csövet) egyenként kiengedjük a mintát a kis csapoknál. A mintavevőt csak a következő kis csapig kell kiemelni, nehogy összekavarjuk a csőben lévő mintát. A mintavétel kétemberes: egy függőlegesen és stabilan tartja a mintavevőt (nem megerőltető :)), egy engedi ki a mintát.

4. kép. A mintavevő vízbe engedés előtt.

Ez a munka időben kissé hosszadalmas. Szóval, naptejet és szúnyogriasztót feltétlen vinni kell magunkkal. :)

T(h)elma és Louise

Egyetemi tanulmányaim során számos dolgot megtanultam. Melyek közül sok feledésbe merült. Azonban a vizek tipológiája - főleg a kis vizeké - megmaradt. Mert oly fontos ismerni, hogy mi is a különbség a tömpöly, kopolya, libbány  és dágványok között (igazi "csajozós" duma :) mondjuk, szerintem Takáts Tamás sem pocsolyába lépett.....:)) 

Hétvégén Bükkben jártunk gombát szedni (Hórvölgy) (1. kép).

 1. kép. Hórvölgy

Ekkor bukkantunk egy dendrotelmára (2. kép).

2. kép. Dendrotelma

De mi is az a telma? (Dévai és mtsai. 1993, 1998 nyomán)

Telmák: Rendkívül csekély, legfeljebb néhány liter vízmennyiségű alkalmi vízgyülemlések. Felosztásuk a vizet tartalmazó közeg szerint történik. 

•     Fitotelma: Növények szárölelő leveleinek öblében összegyűlt víz.   
•     Dendrotelma: Faodvakban, ágelágazásoknál összegyűlt víz (lásd 2 .kép).
•     Malakotelma: Kagylók, csigák héjában összegyűlt víz.   
•     Litotelma: Kövek felületi mélyedéseiben, hézagaiban összegyűlt víz. 
•     Technotelma: Mesterséges anyagokban (pl. konzervdobozban) összegyűlt víz.

Ha valakit részletesebben is érdekel a víztér tipológia, az itt olvashat róla.

És, hogy mire jó...az már egy másik történet...