Az előző részben a saját gyártmányú ún. csapos-csöves
rétegmintavevőről írtam. Gervais (1997) cikkében olvastam egy hasonló elv alapján működő szerkezetről (1. ábra), nevezzük "zárt rendszerű mintavevő"-nek (eredeti neve: close-interval sampler (CIS)), mely egy 2 méteres vízoszlopot mintáz 10 cm-es közökkel (380 ml minta nyerhető ~7 perc alatt). Ez kisebb rétegközzel dolgozik, mint a mi csapos-csöves
rétegmintavevőnk, viszont nem láttam, hogy toldható lenne (ellenben a miénk....).
Na, de most nézzük meg milyen tulajdonságai vannak a CIS-nek. A mintavevő 4 fő részből áll (1. ábra): alsó záródó dugó (C), műanyag cső (A), zárórész (D), leengedő tömlő (E).
A mintavétel során óvatosan le kell engedni a mintavevő alját (C) a kívánt mélységig, úgy, hogy még véletlenül se kavarjuk fel az alsóbb rétegeket. Ezután eresztjük le a műanyag csövet, szintén nagyon nagyon óvatosan, amíg el nem éri a C jelű dugószerű valamit. Azt javasolják, hogy ~1 perc alatt engedjük le a 2 méteres csövet. majd rögtön zárjuk le (D). Ezzel be is zártuk a mintát és húzhatjuk fel. Persze lassan. És a leeresztő cső segítségével (aminek 4 nyílása van) üvegekbe ki is engedhetjük a mintákat (~ 5 percet javasolnak, a további összekeveredés elkerülése végett).
Azt, hogy mennyit engedtünk ki, követhetjük a cső falára felfestett vonalak segítségével (B). A záró dugót és a megtöltött mintavevőt az F jelű kötéllel mozgathatjuk, míg a műanyag csövet a G jelű kötéllel engedhetjük le. A H jel a kötélrögzítő szerkezet.
Ennek a szerkezetnek a használata nagy nyugalmat kíván meg a kezelőjétől. Mert leengedni a dugót, aminek elvileg nem szabad felkevernie a vizet (különben oda a minta), majd ugyanabba a vízoszlopban leengedni a csövet, na ehhez kell biztos kéz, meg türelem, meg idő (itt nincs - rohanni kell, mert vissza kell érni még megnézni a Homok titkainak ismétlését :)).
Bevallom, én még sose láttam ilyen szerkezetet. És rákerestem a neten, de nem nagyon találtam róla több képet. Szerintem nem nagyon terjed el.... gondolom a kereskedelmi forgalomba állítás hiánya miatt :)
Forrás:
1. ábra. Zárt rendszerű mintavevő sematikus ábrája (Gervais nyomán). A jelek magyarázata a szövegben olvasható.
A mintavétel során óvatosan le kell engedni a mintavevő alját (C) a kívánt mélységig, úgy, hogy még véletlenül se kavarjuk fel az alsóbb rétegeket. Ezután eresztjük le a műanyag csövet, szintén nagyon nagyon óvatosan, amíg el nem éri a C jelű dugószerű valamit. Azt javasolják, hogy ~1 perc alatt engedjük le a 2 méteres csövet. majd rögtön zárjuk le (D). Ezzel be is zártuk a mintát és húzhatjuk fel. Persze lassan. És a leeresztő cső segítségével (aminek 4 nyílása van) üvegekbe ki is engedhetjük a mintákat (~ 5 percet javasolnak, a további összekeveredés elkerülése végett).
Azt, hogy mennyit engedtünk ki, követhetjük a cső falára felfestett vonalak segítségével (B). A záró dugót és a megtöltött mintavevőt az F jelű kötéllel mozgathatjuk, míg a műanyag csövet a G jelű kötéllel engedhetjük le. A H jel a kötélrögzítő szerkezet.
Ennek a szerkezetnek a használata nagy nyugalmat kíván meg a kezelőjétől. Mert leengedni a dugót, aminek elvileg nem szabad felkevernie a vizet (különben oda a minta), majd ugyanabba a vízoszlopban leengedni a csövet, na ehhez kell biztos kéz, meg türelem, meg idő (itt nincs - rohanni kell, mert vissza kell érni még megnézni a Homok titkainak ismétlését :)).
Bevallom, én még sose láttam ilyen szerkezetet. És rákerestem a neten, de nem nagyon találtam róla több képet. Szerintem nem nagyon terjed el.... gondolom a kereskedelmi forgalomba állítás hiánya miatt :)
Forrás:
Gervais, F. (1997). Diel vertical migration of Cryptomonas and Chromatium in the deep chlorophyll maximum of a eutrophic lake. Journal of Plankton Research, 19(5), 533-550.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése