2014. augusztus 22., péntek

Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 2. rész

Az előző részben a Ruttner mintavevőről írtam. A rétegmintavevők egy kevésbé zsebpénz kímélő verzióját ismertettem. Most egy házi (na jó, azért egy szaki kellett hozzá) gyártmányú rétegmintavevőt mutatok be. Csapos-csöves rétegmintavevő (1. kép) elnevezéssel illetném (hivatalos neve nincs, talán szabadalmaztatni kellene :)). Ezzel a mintavevővel is az a célunk, hogy kis szeleteket vegyünk ki a vízoszlopból. A Rutner-rel ellentétben itt kisebb a rétegköz (50 vs. 25 cm), kisebb a minta térfogata (1L vs. 0,2L) és míg a Ruttnerrel egy szeletet, addig ez a csöves mintavevővel egy teljes vízoszlopot mintázunk.



1. kép. Csapos-csöves rétegmintavevő

A mintavevő több egymásba csavarozható csőből áll (egyenként kb 100-150cm  hosszúságúak). Ezeken a csöveken találhatóak a kis csapok, melyek 25 cm-ként helyezkednek el (2. kép).

 

2. kép. A rétegmintavevőn elhelyezkedő csapok.

Az első cső alján egy nagy csap található (3. kép), melyet egy zsinór segítségével tudunk elzárni (persze csak miután beleengedtük a vízbe). Ez a csap a 3. képen épp zárt helyzetben van.


3. kép. A rétegmintavevőt záró csap.

A működési elve is egyszerű. Zártjuk a csövön lévő kis csapokat, az alsó nagy csapot pedig nyitjuk. Összerakjuk, hogy megfelelő hosszúságú legyen a rendszer (pl. ha 4 méteres a vízoszlop, akkor kb. 3 cső kell). Függőlegesen óvatosan és a lassan, hogy ne keverjük fel a vizet, beleengedjük a vízbe (4. kép). Majd a zsinór segítségével (piros) zárjuk a csapot (felfelé húzzuk), így egyszerre egy teljes vízoszlopot mintázunk. Felülről kezdve (ahol fogjuk a csövet) egyenként kiengedjük a mintát a kis csapoknál. A mintavevőt csak a következő kis csapig kell kiemelni, nehogy összekavarjuk a csőben lévő mintát. A mintavétel kétemberes: egy függőlegesen és stabilan tartja a mintavevőt (nem megerőltető :)), egy engedi ki a mintát.


4. kép. A mintavevő vízbe engedés előtt.

Ez a munka időben kissé hosszadalmas. Szóval, naptejet és szúnyogriasztót feltétlen vinni kell magunkkal. :)


2014. augusztus 18., hétfő

T(h)elma és Louise


Egyetemi tanulmányaim során számos dolgot megtanultam. Melyek közül sok feledésbe merült. Azonban a vizek tipológiája - főleg a kis vizeké - megmaradt. Mert oly fontos ismerni, hogy mi is a különbség a tömpöly, kopolya, libbány  és dágványok között (igazi "csajozós" duma :) mondjuk, szerintem Takáts Tamás sem pocsolyába lépett.....:)) 

Hétvégén Bükkben jártunk gombát szedni (Hórvölgy) (1. kép).


 1. kép. Hórvölgy

Ekkor bukkantunk egy dendrotelmára (2. kép).



2. kép. Dendrotelma

De mi is az a telma? (Dévai és mtsai. 1993, 1998 nyomán)

Telmák: Rendkívül csekély, legfeljebb néhány liter vízmennyiségű alkalmi vízgyülemlések. Felosztásuk a vizet tartalmazó közeg szerint történik. 
  •     Fitotelma: Növények szárölelő leveleinek öblében összegyűlt víz.   
  •     Dendrotelma: Faodvakban, ágelágazásoknál összegyűlt víz (lásd 2 .kép).
  •     Malakotelma: Kagylók, csigák héjában összegyűlt víz.   
  •     Litotelma: Kövek felületi mélyedéseiben, hézagaiban összegyűlt víz. 
  •     Technotelma: Mesterséges anyagokban (pl. konzervdobozban) összegyűlt víz.
Ha valakit részletesebben is érdekel a víztér tipológia, az itt olvashat róla.

És, hogy mire jó...az már egy másik történet...