Tényleg minden vörös alga vörös alga? 5. rész - Planktothrix 

Manapság ezzel a névvel nem jelenhetne meg Felföldy Lajosnak „A kékalgák (Cyanophyta) kishatározója” című könyve. A könyvben még ilyen szinonimákat olvashatunk: kékalgák, kékmoszatok és hasadó moszatok. Azonban ma már tudjuk, hogy ezek a kis lények, nem az algákhoz vannak besorolva, hanem a baktériumokhoz. Ezért, ma már cianobaktérium néven kell őket hívni.

Így kicsit sántíthat, hogy itt, a vörös algák között írok róluk. Azonban a fitoplanktonban igen nagy szerepük van a cianobaktériumoknak, ezért mégis nyugodt szívvel teszek róluk említést. Eddig elsősorban olyan algákat mutattam be, akik nagy tömegben vörösbe borították a vízfelszínt, fák törzsét vagy különböző aljzatokat. Ebben a bejegyzésben a Planktothrix rubescens (De Candolle ex Gomont) Anagnostidis & Komárek fajról írok. Ez egy édesvízi faj, mely Norvégiától Pakisztánon át Új-Zélandig többfelé is előfordul. Tömegesen igen „impozáns” megjelenése van (1. kép) [1], mint ahogy az látható a Garda-tó környéki Ledro tó (2. kép) [2], vagy a Tagebaurestsee tó (3. kép) [3] esetében.

1. kép. Planktothrix rubescens vízvirágzás

2. kép. Planktothrix rubescens vízvirágzás - Ledro tó [2]

 

3. kép. Planktothrix rubescens vízvirágzás - Tagebaurestsee tó  [3]

A trichoma egyenes, a végén egyenletesen keskenyedő, 6-8 µm vastag és 2-4 µm széles, gázvakuolum van.

Toxintermelő faj, microcisztin nevű toxint termeli. Erről bővebben pl. Vasas és mtsai (2013), Kurmayer és Juttner (1999), Blom és mtsai (2001) tanulmányában olvasható.

Magyarországról eddig nem túl sokszor közölték. Vasas és mtsai (2013) a Kocka bányató felszínén (4. kép) találtak egy 3 cm vastagságú vörös színű réteget.

 4. kép. Kocka bányató Planktothrix rubescens vízvirágzása (Vasas és mtsai 2013)

Szerencsém volt épp ott tartózkodni, mikor a Planktothrix rubescens vízvirágzás mintái mikroszkóp alá kerültek, így van néhány extra fotóm róla :)) (5-7. kép)

5. kép. Jó látszik, hogy mennyire vörös színe van a Planktothrix rubescens fonalaknak a zöldalga mellett (Botryococcus braunii)

6. kép. Kis nagyításon ennyi látszik a Planktothrix rubescens fonalakból

7. kép. Néhány rövidebb Planktothrix rubescens fonál

Forrás:

Blom, J. F., Robinson, J. A., & Jüttner, F. (2001). High grazer toxicity of [D-Asp< sup> 3</sup>,(< i> E</i>)-Dhb< sup> 7</sup>] microcystin-RR of< i> Planktothrix rubescens</i> as compared to different microcystins. Toxicon, 39(12), 1923-1932.

Kurmayer, R., & Juttner, F. (1999). Strategies for the co-existence of zooplankton with the toxic cyanobacterium Planktothrix rubescens in Lake Zurich. Journal of Plankton Research, 21(4), 659-683.

Vasas, G., Farkas, O., Borics, G., Felföldi, T., Sramkó, G., Batta, G., Bácsi, I. & Gonda, S. (2013): Appearance of Planktothrix rubescens Bloom with [D-Asp3, Mdha7] MC–RR in Gravel Pit Pond of a Shallow Lake-Dominated Area. Toxins, 5(12), 2434-245

[1]: http://cyanocost.com/e107_plugins/autogallery/autogallery.php?show=Algerie%2FPlanktothrix_rubescens.jpg

[2]: http://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=97339

[3]: http://www.bgl-boos.de/bild3.html

Online-ok vagyunk...

 Már online elérhető a legújabb cikkünk! A kovaalga-közösségek szélsőséges vízjárás melletti változásairól szóló cikkünk a Hydrobiologia című tudományos folyóiratban jelent meg (B-Béres V., Török P., Kókai Zs., T Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I. (submitted): Ecological behaviour of diatom guilds during an extremely changing water regime: empirical evidences from a lowland river of Central-Europe. Hydrobiologia, DOI: 10.1007/s10750-014-1929-y).

 A közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról és saját használatra Török Péter  honlapjáról is. 

 

Az összefoglaló az alábbiakban olvasható:

Classification of taxa into ecological guilds is based on the relation of respective taxa to nutrient enrichment and their resistance to physical disturbance. We hypothesized that ecological guild’s proportion and their taxa composition were strongly effected both by extremely changing water regime and nutrient contents. Diatom composition, guild dynamics and the diatom-based ecological status assessment index were studied in the Sebes-Koros River (South East Hungary) in a year with extremely changing water regimes. There were highly pronounced changes in species composition during the whole vegetation period including the formation of running and standing water segments in autumn. While the proportions of ecological guilds showed no significant correlations with the studied environmental parameters, they were more balanced in high water discharge period than in the low water discharge period. Taxa compositions of segments were mainly determined by the preferences and strategies of a respective species and/or genera, regardless to their guild affiliation. These results point out that ecological guild characterisation should be refined using ecological knowledge at the subgenus level. We suggest to establish several subdivisions within the guilds to consider the differences in life strategies (CSR model) and life forms, and to implement the accumulated knowledge of nutrient preferences/indication of a respective taxa.

Megjelent legújabb magyar nyelvű cikkünk

Megjelent a KITAIBELIA 19. évfolyam 1. számában az "Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához" című cikkünk (T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória, Kókai Zsuzsanna, Buczkó Krisztina, Balogh Csaba & Török Péter (2014): Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához. Kitaibelia 19 (1): 11-21.). Munkánkkal fel kívánjuk hívni a figyelmet a florisztikai adatközlések szükségességére, a feltáró és monitorozó munkák szerepére,  a friss szakirodalmak használatának és a monitorozásban dolgozó szakemberek rendszeres továbbképzésének fontosságára.

A cikk innen ingyenesen letölthető.

Az cikk kivonata itt olvasható: 

Tanulmányunkban összesen kilenc adventív vagy invazív idegenhonos algafajt és hazai előfordulását mutatjuk be: Didymosphenia geminata, Nitzschia closterium, Reimeria sinuata, Navicula schroeteri, Pleurosira laevis (Bacillariophyceae); Pediastrum simplex (Chlorophyceae), Cylindrospermopsis raciborskii, Cuspidothrix issatschenkoi, Sphaerospermopsis aphanizomenoides (Cyanobacteria). A magyar algaflórára új adat a Navicula schroeteri Meister jelenlétének kimutatása.

Annak ellenére, hogy az egyes taxonok megjelenési gyakorisága igen eltérő volt, a bemutatott fajok közös jellemzője, hogy olyan kiemelten fontos ökológiai változásokra hívják fel a figyelmet, mint a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés, szélsőséges időjárási tényezők (pl. aszály) okozta sókoncentráció növekedés, illetve az eutrofizáció. Munkánk célja volt, a taxonok elterjedésére vonatkozó új adatközléseken túl, felhívni a figyelmet arra, hogy a biomonitorozó munka milyen fontos szerepet játszik az emberi vagy természeti hatások okozta változások gyors észlelésében.

Egy finn algológus naplójából

Milyen is egy finn algológus élete? Milyen lehet a csupa-tó ország algáit nézegetni? Szerintem elképesztő. Ilyen és hasonló kérdésekre olvashatunk választ Satu Zwerver blogján. A blog a mindennapi rutin  munka során fellépő algológiai problémákat boncolgatja. A blogon 2008 óta olvashatunk izgalmas bejegyzéseket. Satu finn alapossággal mutatja be az érdekes algákat.  Figyelmébe ajánlom azoknak, akik a finn algák iránt érdeklődnek és kíváncsiak milyen kis lények élnek ott.

Szerencsém volt két hónapig Kemiöben Satunál algákat tanulmányozni és vizsgálni. Csodálatos vidék, csodálatos algák, csodálatos emberek, csodálatos ételek és persze csodálatos szaunák. Mit is mondhatnék: what a wonderful feeling...

 és a kedvencem...

V. ALGOLÓGIAI TALÁLKOZÓ ÉS TOVÁBBKÉPZÉS

A Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézetében rendezték meg az V. Algológiai találkozót és továbbképzést a „Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért” program keretében 2014. május 29-30 között Veszprémben. A továbbképzés 2012 áprilisa óta tavasszal és ősszel kerül megrendezésre. Eddig Budapest adott otthont az eseménynek, azonban idén Veszprémbe került át és ez alkalommal két napig élvezhettük egymás társaságát és szakmázhattunk kedvünkre. Napjainkra a  hazai algászok, algákkal foglalkozó szakemberek, érdeklődők egyik legfontosabb találkozójává nőtte ki magát.

A találkozón a két nap alatt tizenegy előadás hangzott el. Részletes program innen érhető el. A megnyitó után megemlékeztünk Érces Károly kollégánkról. Az előadásokon kívül taxonómiai workshop is volt. Kis videók segítségével tesztelhettük taxonómiai tudásunkat. Előadással is készültünk a workshop-ra:

Kókai Zsuzsanna- T.-Krasznai Enikő:Nemzetközi fitoplankton interkalibráció tapasztalatai : Ki mit tud?

Az előadások a cianobaktériumok és algák rendszerezésétől a kovaalgák ökológiáján át az algák élettanáig különböző témákat érintett. Három előadással is részt vettünk, melyek címei az alábbiak voltak:

Kókai Zsuzsanna, Bácsi István, T-Krasznai Enikő, Török Péter, Buczkó Krisztina, Balogh Csaba, Lukács Áron, Tóthmérész Béla, B-Béres Viktória: Halofil kovaalga fajok megjelenése alföldi vízfolyásokban.

Kókai Zsuzsanna, Bácsi István, T-Krasznai Enikő, Török Péter, Balogh Csaba, Lukács Áron, Tóthmérész Béla, B-Béres Viktória: A szélsőséges időjárás hatása a Sebes-Körös (Körösszakál) kovaalga közösségének összetételére.

Kókai Zsuzsanna, Bácsi István, T-Krasznai Enikő, Török Péter, Balogh Csaba, Lukács Áron, Tóthmérész Béla, B-Béres Viktória: Bevonatok élő-holt kovaalga sejt aránya és ennek szerepe az ökológiai vízminősítésben.

A kötetlen, oldott, jó hangulathoz a beiktatott kávészünetek és az esti közös kötetlen diskurzusok hatékonyan hozzájárultak. Köszönjük a szervezőknek a remek hangulatú találkozót és továbbképzést!

Tényleg minden vörös alga vörös alga? 4. rész - Euglena

A vörös színű algák közül eddig bemutattam egy vörös vörös algát és kettő vörös zöldalgát. Ebben a bejegyzésben egy ostoros zöldalgát mutatok be. Nyáron, jó melegben, ha szerencsénk van (persze ez inkább egy algák iránt érdeklődőnek szerencse - a horgászoknak tragédia :) ), véresnek tűnő állóvizeket pillanthatunk meg az Euglena sanguinea Ehrenberg euglenofitonnak köszönhetően. Ilyen látvány fogadta az Észak-Olaszországban található Lombardia dombjai között kirándulókat (1. kép), vagy épp a Crawley falu (Hampshire, UK) tava mellett elhaladókat (2. kép). Első ránézésre inkább gondolnánk, hogy valami vörös festék ömlött a vízbe, mint hogy alga okozza ezt az elszíneződést.

1. kép. Euglena sanguinea vízvirágzás (Észak-Olaszország) Forrás: [1]

2. kép. Euglena sanguinea vízvirágzás - Crawley falu (Hampshire, UK) Forrás: [2]

Az Euglena sanguinea egy gyakori, kozmopolita ostoros zöldalga, melyet valamennyi kontinensről leközöltek már (kivéve az Antarktiszról). A mi gyűjtésünk egy Tisza menti holtágból, a Felső-Darab-Tisza holtágból származik (3. kép). Sajnos - nem sajnos, a mi általunk megtalált vízvirágzás nem volt olyan impozáns, mint az észak-olaszországi, "csak" egy kisebb foltot láttunk vörösben tündökölni. Mellékesen megjegyezném, hogy a holtág vízszintje igen lecsökkent, mondhatni majdnem kiszáradt (4. kép).

3. kép. Felső-Darab-Tisza holtág

4. kép. Kiszáradófélben lévő Felső-Darab-Tisza

Vörös színét a citoplazmában található néhány µm nagyságú hematokrom szemcse okozza. A hematokrom mennyisége a hidegebb évszakban általában csökkent, környezeti hatásra olykor eltűnik. Vörös és zöld vízszineződést és vízvirágzást is okozhat (mint, ahogy az a 3. képen is látszik egymás mellett a zöld és vörös vízszín) (Németh, 1997). Megfigyelhető, hogy a hematokrom sejten felül mozog, gyenge fényben a sejt közepe felé mozdulnak (5. kép).

5. kép. Ezek a kis lények okozzák a vörös elszíneződést (Euglena sanguinea kép: Borics Gábor felvétele)

 Az Euglena sanguinea vörös színéért a Haematococcus pluvialis (utóbbi blogbejegyzés) zöldalgához hasonlóan a klorofillt elfedő astaxanthin felelős. A cianobaktériumok, kovaalgák, haprofiták, dinoflagelláták, és raphidofiták mellett az euglenofitonok is képesek toxint termelni. Ezek lehetnek halakra toxikusak, herbicidek és rákellenes aktivitásúak különböző koncentrációban (ppm - ppb) (Zimba et al 2010). Az  Euglena sanguinea-ról ismert, hogy halakra toxikus euglenophycin toxint termelhetnek.

Magyarországi előfordulási adatai (forrás: Németh, 1997):

Balaton, Bokros: tehénjárás Hosszú-laposa, Börzsöny: pocsolyák, Buzsák: hal., Cinkota: kisvíz, Hortobágy: hal.,, Kis-Balaton, Kiskunhalas: ősláp, Piritó-tó, Kiskunhalas: Nagy Sóstó, Orosháza: Békás-tó, Kardoskúti Fehértó, Őrség: Fekete-tó, Ördög-tó, Pilis: Mélymocsár, Szeged: Cserepes-sor, Dorozsma: Makra-szék, Fehér-tó, Kis-Tisza, Nagyfa- Tisza holtág, Szeged: nádas, Szeghalom: Kendereskert és Koplalókert Holt Köröse, Szelidi-tó, Szentmihálytelek: Tisza holtág, Tihany: Belső tó, Velencei-tó

Forrás:

Németh, J. (1997): Az ostoros algák kishatározója 1. (Euglenophyta) (2. Javított és bővített kiadás). – Vízi természet és környezetvédelem 3. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest. pp. 320.

Zimba, PV; Moeller, PD; Beauchesne, K; Lane, HE; Triemer, RE (2010). "Identification of euglenophycin--a toxin found in certain euglenoids". Toxicon: official journal of the International Society on Toxinology 55 (1): 100–4

[1]: http://www.naturamediterraneo.com/forum/pop_printer_friendly.asp?TOPIC_ID=178130

[2]: http://www.nhm.ac.uk/research-curation/scientific-resources/biodiversity/uk-biodiversity/algaevision/database/image.jsp?taxon=&imageID=1781

 Megjelent legújabb cikkünk Borics Gábor elsőszerzőségével különböző hazai folyó-, és állóvíz típusok fitoplankton produktivitás-diverzitás kapcsolatának elemzéséről, és a diverzitás metrikának a használhatóságáról a folyóvízi minősítésben az Ecological Indicators tudományos folyóiratban (Borics Gábor, Judit Görgényi, István Grigorszky, Zsolt László-Nagy, Béla Tóthmérész, Enikő Krasznai, Gábor Várbíró (2014): The role of phytoplankton diversity metrics in shallow lake and river quality assessment. Ecological Indicators 45: 28-36.).

A cikk megtalálható a folyóirat honlapján.

A közlemény összefoglalója az alábbiakban olvasható:


The role of phytoplankton diversity metrics in shallow lake and river quality assessment 

Ecological water quality problems are frequently connected to increment of phytoplankton productivity and overdominance of some phytoplankton species. Metrics that show monotonously increasing or decreasing tendencies along stressor gradients is recommended for ecological state assessment. Diversity metrics are influenced by various physical disturbances and show high within-year variability; thus, there is no agreement on the usefulness of these metrics as state indicators.

To test the usefulness of phytoplankton diversity in ecological state assessment we investigated the productivity–diversity relationships for lakes and rivers in the Carpathian Basin (Hungary). We demonstrated that the shape of productivity–diversity relationship depends on the investigated water body type. Regarding lakes, hump-shaped relationship was found for all computed metrics. Parallel with the increase in phytoplankton productivity values, diversity metrics showed monotonously increasing tendencies in rhithral and decreasing tendencies in large potamal rivers. We found no systematic relationship in the case of small lowland rivers.

Changes of diversity metrics calculated for species and functional groups showed similar tendencies within the types, only the slopes of regression lines differ each other.

The use of diversity metrics as ecological state indicators should be restricted to water body types where diversity decreases or increases monotonously with phytoplankton biomass. Regarding the lakes the use of diversity metrics is not recommended for ecological state assessment. In rhithral and large potamal river assessment, application of diversity metrics should be strongly considered. We demonstrated that diversity metrics can be useful components of multimetric indices proposed to use by the Water Framework Directive.