A barna paca titka

 Úgy tartják, hogy a terepbiológusok számára - a mintavételek szempontjából - a tél leginkább holt szezonnak tekinthető periódus. Erre hánynak fittyet azok a fanatikusak, akik mintavevővel a zsebükben, képesek mindent is megkaparni, hazavinni és mikroszkóp alá rakni. A debreceni ATOMKI udvara remek lehetőséget kínál ezen hóbortom kiélésére. Mivel a kedvenc kis tavacskámat leengedik télire, és esett is egy kis eső (eső után köpönyeg…), így a héten a betonfelületeket kapargattam meg (1-2. kép). Reméltem, hogy a kis esőtől felélednek/új erőre kapnak a kis mikroszervezeteim és a barna foltok algáktól hemzsegő meglepetést tartogatnak a számomra.

1. kép. Betonlap és a barnás folt, Atomki udvara

2. kép. Betonlap közelebbről, Atomki udvara

Előzetesen meg voltam győződve, hogy mi más lenne ott, vízi algákhoz szokott szememnek, mint zöld gömbök sokasága. De erre a feltételezésre - némiképp - rácáfolt a kis betonlap mikroflórája. Nem zöld gömbök farsangi felvonulása fogadott, sokkal inkább zöldes gömbök csoportjai (ún. kolóniája és fonalai; 3. kép).

 

3. kép. A betonlap mikroszkópos képe

 Röpke másfél órás határozás után beazonosítottunk (Zsuzsi kolléganőmmel) 3 fajt (na jó, az egyiket csak genusz szinten, de azt is csak talánra). Mindhárom beazonosított faj a Cianobaktérium törzsbe tartozik, egy fonalas és 2 kolóniás, és mindegyik terresztris, azaz szárazföldi előfordulású.

A fonalas faj a Hassallia byssoidea Hassall ex Bornet & Flahault, főleg kövek felszínén fordul elő, makroszkópikus méretű barnás telepeket alkotnak (ez stimmelt). A sejtek alakja jellegzetesen korong alakú, a sejtek szélessége 9,6 µm, míg a trichóma szélessége 14 µm széles volt (4-6 kép). A kocsonyaburok sárgás barnás színű, a heterocita bazálisan helyzkedik el. Korábban a Tolypothrix nemzetséghez tartoztak.

4. kép. Hassallia byssoidea, magányos fonala

 

5. kép. Hassallia byssoidea a törmelékek között

6. kép. Hassallia byssoidea telepe

 

A kolóniások közül vörös telepet a Gloeocapsopsis dvorakii (Novácek) Komárek & Anagnostidis ex Komárek Cianobaktériumnak azonosítottuk (7-9. kép). A sejtek alakja szabálytalan. A kocsonyaburok vöröses színű és finoman szemcsék borítják.

7. kép. Gloeocapsopsis dvorakii vöröses telepe

 

8. kép. Gloeocapsopsis dvorakii kisebb telepe

9. kép. Gloeocapsopsis dvorakii kisebb telepe

A másik kolóniát csak genusz szintig tudtuk meghatározni, (?)Asterocapsa sp. néven neveztük el (10-12. kép). Ami megfigyelhető a kolónián, hogy a külső burok felszíne finoman szemcsézett, enyhén sárgás színű. A sejteket külön is kocsonyaburok fedi.

10. kép (?)Asterocapsa sp. kolóniája

 

11. kép (?)Asterocapsa sp. kolóniája

12. kép (?)Asterocapsa sp. kolóniája

Amikor a "víz" megfoghatóvá válik

Sikeresen zártuk a "Látni, érinteni, érteni - Vizeinkről kicsiknek és nagyoknak" (1-2. kép) nyár végi vízi élőlényeket bemutató sorozatunkat. Elsősorban óvodákba jutottunk el (3-4. kép). Ahol nagy sikere volt a makroszkopikus vízi gerincteleneknek és a megfogható, 3D-ben felnagyított algáknak is.   Foglalkozásokat korlátozott számban továbbra is vállalunk, elsősorban óvodások és kisiskolások részére. 

                                                1. kép. Csigák a frontvonalban

                                                            2. kép. A projekt plakátja

3. kép. Makroszkopikus vízi gerinctelen bemutató

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                   4.kép. Játék a 3D algákkal

 Pezsgő mikroélet az Atomkiban

 

A debreceni Atomki udvarán található medence vize tavasztól őszig nemcsak a teknősöknek ad otthont, hanem a vízben lebegő apró élőlények (algák) számára is. A víz színe a barnától a sötétzöldig szokott változni, mely színekért esősorban kovaalgák és zöldalgák a felelősek (1. kép). Idén ősszel azonban egy szokatlan vízvirágzást figyeltünk meg. 

 

                    1. kép. Teknősök által figyelemmel kísért mintavétel az Atomki tavából.

 

A Desmidiales rendbe tartozó Staurastrum tetracerum Ralfs ex Ralfs (2. kép) alga elszaporodása dominált a medencében, melynek ilyen szintű megjelenése azért érdekes, mert a Desmidek inkább savanyú vizekben fordulnak elő (lápok, mocsarak). Annak ellenére, hogy a S. tetracerum gyakori hazánkban, ilyen típusú vízben megfigyelt dominanciája mégis felettébb ritka jelenség.

                                           2. kép. Staurastrum tetracerum vízvirágzás

 

Az örökzöld..

Megjelent egy klasszikus témájú cikkünk a Biologia folyóiratban. Mely hazánkban ritkábban előforduló mikroszkópikus méretű fajok elterjedését mutatja be, összehasonlítva azokat a nemzetközi referenciákkal. A cikk nagy előnye, hogy segítséget nyújt a szakembereknek a hasonló fajok különbségeinek a bemutatásával. A cikkünk innen ingyenesen elérhető: https://doi.org/10.1007/s11756-021-00750-9

Enikő, T., & Viktória, B. (2021). Rarely mentioned species in Hungary: Can we step into the same lake?. Biologia, 1-13.

 Abstract

 

International and national protection strategies and directives focus mainly on macroscopic organism and attempt to maintain their endangered habitats. However, microscopic communities are also threatened by decreasing biodiversity and many species including freshwater algae can disappear without even knowing they were present in the habitat. Defining rarity of microscopic taxa is not easy. The species’ rarity is based on detailed knowledge of distribution and abundance of species. But only limited information is available about rare algal species especially in a given ecoregion. Reducing the data gaps, here, we present altogether 20 phytoplankton taxa rare in Hungary: three species of Chlorophyceae, eight species of Trebouxiophyceae, two taxa of Euglenophyceae, one-one species of Cyanobacteria, Bacillariophyceae and Mediophyceae and three species of Xanthophyceae. One of them, the Cylindrotheca gracilis is on the Hungarian Red List. Physical and ecological characteristics of standing waters where these species were found as well as their former occurrence all over the world are also reviewed.

 

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban (B-Béres, V.,  Stenger-Kovács, Cs., Török P., T-Krasznai, E. (2021): Are recent protection strategies sufficient for maintaining diverse freshwater benthic diatom assemblages? Ecological Indicators 127). A cikk elérhető innen: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2021.107782. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract

Even though microscopic algae play pivotal role in the healthy functioning of freshwater ecosystems, recent water protection strategies rarely consider them and primarily focus on macroscopic organisms. Here, we studied the effect of protection level and utilization type of lowland standing waters on the composition and diversity of benthic diatom assemblages and on the diatom-based ecological status of waters. We hypothesized that (i) protected waters will sustain more diverse diatom assemblages and better ecological quality than not protected ones. We also hypothesized that (ii) the increase in number of utilization will affect negatively on biodiversity and on ecological quality. Clear taxonomic differences were revealed only in protected and not utilized waters while trait composition in protected waters was independent from the utilization type. Neither biodiversity nor ecological status of waters were influenced by protection level. The increase in number of utilization types, however, significantly decreased functional richness. Although high biodiversity of algae can effectively buffer the negative effects of climate change and anthropogenic impact, recent protection strategies are insufficient to support it.

 

 

Megjelent 2 új cikkünk 

Megjelent B-Béres Viktória elsőszerzőségével legújabb cikkünk az Ecological Indicators szakfolyóiratban (B-Béres, V., Lukács, Á., Török, P., Kókai, Zs., Novák, Z., T-Krasznai, E., Tóthmérész, B. I. Bácsi (2016): Combined eco-morphological functional groups are reliable indicators of colonisation processes of benthic diatom assemblages in a lowland stream. Ecological Indicators 64: 31-38.). A cikkben elsőként teszünk javaslatot kombinált ökológiai csoportok alkalmazására a kovaalga közösségek fajdinamikai folyamatainak értelmezésében. A cikk elkérhető a szerzőktől. A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható.

Abstract:

Classifying benthic diatom taxa based on ecological and morphological features became increasingly important in recent years due to the demand of understanding the dynamics and functioning of diatom assemblages. The great potential in using these functional classifications in diatom ecology involves further refinement of current classification. In our experimental study, colonisation processes of diatom assemblages were studied in a typical small lowland stream, using both diatom guilds and cell size categories. We also tested newly proposed combined eco-morphological functional groups (ecological guilds combined with cell size categories) in the study of the colonisation process in benthic diatom assemblages. We hypothesised that (i) there is a decrease in the proportion of low profile guild, while an increase in that of high profile and motile guilds in time with the decreasing rate of physical disturbance; (ii) the presence of small size categories will be pronounced at the beginning of the colonisation processes, while proportion of larger size categories will be higher in the latter phases of colonisation; and (iii) the relationship between taxa and environmental factors are better reflected by the use of combined eco-morphological functional groups than by the sole analyses of rough guilds or cell size categories. The first hypothesis was not confirmed, and our second hypothesis was only partially confirmed by the results. We found that the relationship between environmental factors and guilds, as well as cell size categories was not appropriate to reveal the relationship between abiotic factors and taxa composition. In contrast we found that compositional changes in colonisation were appropriately reflected by the newly defined combined eco-morphological functional groups. In the combined eco-morphological functional groups, such kind of taxonomical and ecological features can be prevailed which are hidden in guilds or cell size categories separately. Thus these combined eco-morphological functional groups could help to come one step closer to develop a widely used ecological classification in diatom researches.

Keywords: Eco-morphological functional groups; Diatom guilds; Cell size categories; Colonisation; Lowland stream

***************************

A másik cikk Török Péter elsőszerzőségével jelent meg a szakma egyik rangos nemzetközi lapjánál a Functional Ecology-nál (Török P., T-Krasznai E., B-Béres V., Bácsi I., Borics G., Tóthmérész B.  (2016): Functional diversity supports the biomass-diversity humped-back relationship in phytoplankton assemblages. Functional Ecology. DOI: 10.1111/1365-2435.12631). A cikk összefoglalója az alábbiakban olvasható. A cikk elkérhető a szerzőktől.


Abstract:

1. Modelling the relationship between biomass and diversity in phytoplankton assemblages provides new insights into the mechanisms responsible for the coexistence of species, even in terrestrial ecosystems.

2. We tested the biomass-diversity relationship in lake phytoplankton along a wide biomass gradient using functional species groups. We hypothesized that changes in the taxonomic diversity of the phytoplankton along a biomass gradient are associated with altered functional diversity.

3. For the analyses, in total 768 samples were collected from 30 oxbows, reservoirs and lakes in the Hungarian Lowland Region and analysed between 1992 and 2002.

4. We found that the diversity and also the number of functional species groups showed a humped-back curve similar to the species richness. The changes in functional group composition act as a good proxy for phytoplankton species responses. We found that the peak of the number of strategy groups and their Shannon diversity was at a much lower biomass than that of species richness.

5. We revealed the fine-scale effects of increasing the dominance of respective species or species groups with increasing biomass. This increase was well reflected by the changes in the functional characteristics: first, the species evenness; then, the Shannon diversity; and finally, the species richness started to decrease with increasing biomass.

6. Cyanoprokaryota were positively correlated with increasing biomass and negatively with the increase in species richness; thus, the high increase both in their abundance and biomass can be responsible for the abruptly decreasing part of the humped-back curve.

7. We detected a humped-back curve between biomass and diversity, where the peak compared to terrestrial plant communities tended to be towards high biomass scores, that is, greater than 60% instead of the 20 to 60% of the biomass range typical for terrestrial plant communities. Marked differences in the structural and dynamic features of phytoplankton assemblages and terrestrial plant communities are likely responsible for this difference.

Keywords: algae, ecological strategy, functional redundancy, functional strategies, humpback model, species richness, unimodal curve