2014. november 10., hétfő

Ötszörös önkifejezés a Hidrológiai Közlönyben - avagy Im-ígyen szóla Zarathustra...


Megjelent a Hidrológiai Közlöny 2013-as évi Hidrobiológus Napok prezentációit tartalmazó kiadványa.  A Hidrológiai Közlöny a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) (a hidrológia és rokontudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos és szakmai egyesület) egyik kiadványa, mely egyben a hazai vizes szakemberek egyik fő, magyar nyelvű szakmai folyóirata.
A 94-es kötetben öt cikkben is szerző/társszerző vagyok. A cikkek e-mailben elkérhetőek. A cikkek címei és az összefoglalói (magyar és angol nyelvű) az alábbiakban olvashatóak:


Abonyi A., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Görgényi J., Selmeczy G., Padisák J. (2014): Magyarországi holtágak morfológiája I. A természetes, a mesterséges, az ártéri és a mentett oldali.. Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 10-11.

Magyarországi holtágak alapvető morfológiai bélyegeit elemeztük irodalmi adatok alapján. Elkülönítettük a természetesen lefűződött tavakat a mesterségesen lemetszettektől, mely csoportokat tovább bontottuk annak megfelelően, hogy a holtág hullámtéren, vagy mentett oldalon helyezkedik el. A négy elméleti csoport összehasonlításából megállapítottuk, hogy (i) a mesterségesen levágott holtágaink rendszeresen és szignifikánsan hosszabbak, keskenyebbek és mélyebbek természetes társaiknál (ii) vízfelületüket tekintve a legnagyobb vízfelülettel bíró holtágak a mentett oldalon találhatók, függetlenül attól, hogy természetes, vagy mesterséges úton keletkeztek. Jórészt ezen alapvető morfológiai különbségek határozzák meg holtágaink működését, kihatással pl. azok keveredési sajátosságaira is. Holtágaink jövőbeli kezelésénél e morfológiai különbségek hatásának megértése különösen indokolt, tekintve, hogy holtágaink éppen sekélységük és kis térfogatuk miatt különösen érintettek a globális klímaváltozás hazai vetületében, nem mellékesen éppen a rétegződésükön keresztül.


Basic morphological characteristics of Hungarian oxbows were analyzed based on existing literature. At a theoretical base, they were grouped according to their origin: natural or human mediated, which classes were further divided by their relation to the river: floods still able to reach them (flooded), or artificially separated by damming (isolated). We can conclude that (i) human cut oxbows are significantly longer, narrower and deeper than their natural counterparts (ii) the large surfaced oxbows are the isolated ones, independently of origin. These morphological differences basically determine the functional characteristics of oxbow lakes such as their mixing regime. Therefore, for a successful future management, our understanding on these ecosystems should be further deepened, especially as these small lakes are thought to be highly influenced by global climate change, inevitably through their mixing regime.


Abonyi A., Borics G., Várbíró G., T-Krasznai E., Görgényi J., Selmeczy G., Padisák J. (2014): Magyarországi holtágak morfológiája II.: A medermorfológia és a keletkezés természetvédelmi vonatkozásai. Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 12-13. 

Magyarországi holtágak alap szukcessziós paramétereit, valamint természetvédelmi értéküket vizsgáltuk négy elméleti holtág-csoporton belül: természetes keletkezésű, mesterségesen levágott, hullámtári és mentett oldali holtágak. A négy típus összehasonlításából megállapítottuk, hogy (i) a feliszapolódás mértéke a hullámtéren tartott holtágainknál jelentősebb (ii) a növényborítottság a mesterséges ám hullámtéri holtágaink esetében a természetes keletkezésű holtágainkkal azonos szinten mozog (iii) a mesterséges, mentett oldali holtágaink növényborítottsága, feliszapolódottsága valamint természetvédelmi értéke messze elmarad a többi csoport értékeitől. Jelen eredményeink alátámaszthatják, hogy a holtágaink mesterséges eredete kedvezhet a planktonikus eutrofizációnak, valamint hogy önmagában a medermorfológia kihatással van holtágaink természetvédelmi értékére. Holtágaink jövőbeli hasznosításánál e különbségek figyelembe vétele indokolt, kiemelve, hogy a mesterségesen levágott ám hullámtéri holtágaink összességében még mindig természetközelibbek, mint mentett oldali társaik.



Basic succession parameters and conservation values of Hungarian oxbows were compared between four theoretical classes according to lake origin and location: natural, artificially separated, flooded and isolated oxbows. We concluded that (i) the alluvion accretion rate was higher in case of flooded oxbows (ii) the rate of macrophyte cover in artificially separated oxbows being still open connected towards the river seemed to be equal to oxbows of natural origin (iii) the macrophyte cover, alluvion accretion and conservation values were much lower in human mediated, flood separated lakes. Our results suggest that human mediated origin of oxbow lakes promotes planktonic eutrophication, and lake origin seems to influence the natural conservation value via lake-morphology. Therefore, during future management, these basic morphological differences should be taken account, noting that human cut oxbows are still closer to natural states, if flooding is still able to operate.


 Görgényi J., Abonyi A., Krasznai E., Pozderka V., Bolgovics Á., Várbíró G., Borics G. (2014): A habitat diverzitás hatása az aktuális fajszámra egy sekély eutróf állóvíz esetén. Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 38-39.

A terepi adatgyűjtésen alapuló fajszám-terület vizsgálatoknál sokszor problémát jelentenek a mintavételi erőfeszítésekből adódó jelentős különbségek. Különösen igaz ez állóvizekre, ahol a fitoplankton térbeli heterogenitása kevésbé tanulmányozott. Kutatásunk célja az volt, hogy térben intenzív mintavételt alkalmazva meghatározzuk egy sekély eutróf állóvíz fajkészletét. A fitoplankton mintákat a Tiszadobi Malom-Tisza kereszt- és hossz-szelvényéből gyűjtöttük, 2007 nyarán. A holtág hosszanti szelvénye mentén 11 ponton összesen 33 minta, míg a keresztszelvény 5 függélyéből (bal part, bal közép, középső, jobb közép, jobb part) összesen 69 minta került feldolgozásra. Eredményeink során a hossz-szelvényből 155, a keresztszelvényből pedig 89 fajt sikerült kimutatnunk. Az adatok statisztikai fajszámbecslése alapján elmondható, hogy egy eutróf holtágban több mint 200 faj előfordulása várható. Vizsgálataink igazolták, hogy kis vízterek esetén a mikroflóra megismeréséhez több, térbelileg izolált részminta gyűjtésére van szükség, ugyanis a kisszámú mintavétel erősen alábecsüli a fajszámot.


Using a spatially intensive sampling scheme species pool of a shallow eutrophic standing water (Malom-Tisza oxbow) has been studied. 33 samples were taken at 11 sample locations along the longitudinal axis of the oxbow. Along one transect in the middle of the oxbow, 69 phytoplankton samples were collected vertically at 5 locations (left, middle-left, centre, middle-right, right). In the samples of the longitudinal section 155, while in the cross section 89 species were detected. The species number estimators (Chao 2, Jacknife 1 and 2) indicated that approximately 200 species should live in the oxbow. We demonstrated that in case of a small water body taking spatially isolated subsamples, the species pool can be recognized. In these cases, the number of occurring species highly exceeds those that are recorded when routine sampling process applied.


Kókai Zs., Török P., Bácsi I., T Krasznai E., B-Béres V.: Az extrém száraz időjárás hatása az Achnthidium minutissiumum és A. eutrophilum egyedszámára (Sebes-Körös, Körösszakál).  Hidrológiai Közlöny 94(5-6): 46-49.

A 2012-es év nyara és az ősz rendkívül száraz volt Magyarországon, aminek köszönhetően hazai vízfolyásaink vízhozama, ill. vízszintje jelentősen csökkent. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, miként befolyásolta a 2012-es év extrém száraz időjárása – és az ezzel együtt járó vízhozam csökkenés és tápanyag-dúsulás – a Sebes-Körös (Körösszakál) Achnanthidium minutissimum és A. eutrophilum populációinak dinamikáját. A két Achnanthidium taxon minél pontosabb határozása azért fontos, mert eltérő ökológiai állapotú vizek indikátor fajai. Eredményeink alapján elmondható, hogy míg az A. minutissium egyedszám-változása pozitívan korrelált a vízhozammal és negatívan a nitrát-koncentrációval, addig az A. eutrophilum esetében az előzőekkel ellentétes tendenciát figyeltünk meg. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy még egy stabilan jó ökológiai állapottal jellemezhető vízfolyás kovaalga-közössége is feltűnően érzékenyen reagálhat a szélsőséges időjárási viszonyok okozta vízhozam csökkenésre és az ezzel szorosan összefüggő tápanyag-koncentrálódásra.


The summer and autumn was extremely dry in the year of 2012 in Hungary, therefore the water discharge and water level of rivers decreased significantly in comparison with previous years. The main aim of this study was to investigate, how affect the extremely dry weather and the inherent water discharge decrease and nutrient enrichment the dynamics of Achnanthidium minutissimum and Achnanthidium eutrophilum in the river of Sebes-Körös at Körösszakál. The exact identification of this two Achnanthidium species is important, because they are indicator species of waters with different ecological status. Our results show, that the individual number of A. minutissimum correlated positively with water discharge and negatively with nitrate concentration, while opposite tendencies were observed in the case of A. eutrophylum. The results highlight that the diatom assemblage of a river with stable good ecological status could react remarkably sensitively to decreasing water discharge and the concomitant nutrient enrichment caused by extreme weather circumstances.


T-Krasznai E., Abonyi A., Görgényi J., Török P. (2014): A Malom-Tisza holtág epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális mintázata (2007-2009). Hidrológiai Közlöny 94:(5-6): 90-92.

A Malom-Tisza holtág nyári epi- és metalimnetikus fitoplanktonjának vertikális eloszlását vizsgáltuk a 2007-2009 időszakban. Összesen 266 fajt azonosítottunk (6 anaerob baktérium, 35 cianobaktérium, 225 eukarióta alga). Néhány ritka alga faj, úgy minta a Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, vagy a Cystodinium cornifax is előfordult mintáinkban. Míg mindhárom év tavaszán a Chlorococcales és Bacillariophyceae fajok domináltak, addig a késő nyári epilimnetikus fitoplankton különbségeket mutatott. 2007-ben a cianobaktérium mellett a Dinophyceae dominált, addig 2008 és 2009-ben eltérő összetételű cianobaktériumok mellett szubdomináns csoportként előbb a Raphidophyceae (2008), majd Desmidiales (2009) fajok mennyisége volt jelentős. Mind a három évben a metalimnion alján a Thiopedia rosea bíbor kénbaktérium dominált. Ennek megfelelően, amíg 2007 és 2009-ben két biomassza csúcs is kialakult a fitoplankton vertikális eloszlásában, addig a 2008-as évben csak egy kisebb csúcsot tapasztaltunk. Eredményeinkből megállapítható, hogy rétegződő állóvizeink esetében az évek közötti vízoszlop stabilitás változása meghatározhatja a fitoplankton vertikális mintázatát, valamint annak fajösszetételét és diverzitását.


The vertical distribution of phytoplankton was analysed focusing on the epi- and metalimnetic zone in the Malom-Tisza oxbow, Hungary. Altogether 266 taxa were identified (6 anaerob bacteria, 35 Cyanobacteria and 225 eukaryotic algae). Besides the dominance of self-shade adapted cyanobacteria, some rare species was also detected during the study period (Gonyostomum semen, Aphanocapsa parasitica, Cystodinium cornifax). While the spring phytoplankton assemblages seemed to be similar between the three years, late summer climax compositions were different. Change in strength of thermal stratification can play a key role in determining the seasonal succession of phytoplankton. In 2008, a relatively mild spring generated weaker thermal stratification through the whole year, might being responsible for the occurrence of new taxa, like Gonyostomum semen in the Malom-Tisza oxbow. 

2014. november 9., vasárnap

Vízi játékok, avagy mivel vegyem a fitoplankton mintát? 5. rész

Számos fitoplankton mintavevő létezik  még, melyekről leginkább csak cégek honlapjain olvashattam. Ezért ezeket egyben mutatom be. Elsősorban rétegmintavevőkről van szó, melyek minta űrtartalomban, mintavételi stratégiában (vertikális vs. horizontális) és magában a mintavevő anyagában térnek el egymástól. Meg persze a gyártótól is. Előre leszögezem, hogy rkafüggetlen a felsorolás és nem is teljes. Elsősorban típusokról lesz szó, melyeket különböző cégek gyárthatnak és gyártanak is. Válogathatunk szín, kialakítás és ár alapján. :)

Jelen blogbejegyzésben nem térek ki a mintavevők részletes használatának leírására. De, akit nagyon nagyon érdekel, az a youtube-on számos eszközbemutató videót találhat és csillapíthatja tudásszomját. Azonban a nagy része hasonlóan működik, mint a Ruttner mintavevő. Szóval, aki végigizgulta a múltkori leírást, annak már lehet némi fogalma ezen eszközök működéséről is.  

Van Dorn mintavevő

 Horizontális és vertikális mintavétel + mederfenék mintázása.

(Forrás: 1) 

Kemmerer típusú mintavevő

Csak vertikális mintavevő.
 
  (Forrás: 2)


Marpet mintavevő
 Csak vertikális mintavevő.

(Forrás: 2)

Bailer mintavevő 
Csak vertikális mintavevő.

(Forrás: 2) 


Niskin mintavevő

Speciálisan sós vizekre kifejlesztett vertikális mintavevő.

  (Forrás: 1)

 És a végén a nagyágyúk...

 (Forrás: 1)

 (Forrás: 1)

(Forrás: 2)


(Forrás: 3)


A képek honalapjainak forrásai:
1: http://www.kc-denmark.dk/products/water-sampler.aspx
2: http://www.duncanandassociates.co.uk/equip.htm
3: http://www.hydrobios.de/en/products/