Tényleg minden vörös alga vörös alga? 5. rész - Planktothrix 

Manapság ezzel a névvel nem jelenhetne meg Felföldy Lajosnak „A kékalgák (Cyanophyta) kishatározója” című könyve. A könyvben még ilyen szinonimákat olvashatunk: kékalgák, kékmoszatok és hasadó moszatok. Azonban ma már tudjuk, hogy ezek a kis lények, nem az algákhoz vannak besorolva, hanem a baktériumokhoz. Ezért, ma már cianobaktérium néven kell őket hívni.

Így kicsit sántíthat, hogy itt, a vörös algák között írok róluk. Azonban a fitoplanktonban igen nagy szerepük van a cianobaktériumoknak, ezért mégis nyugodt szívvel teszek róluk említést. Eddig elsősorban olyan algákat mutattam be, akik nagy tömegben vörösbe borították a vízfelszínt, fák törzsét vagy különböző aljzatokat. Ebben a bejegyzésben a Planktothrix rubescens (De Candolle ex Gomont) Anagnostidis & Komárek fajról írok. Ez egy édesvízi faj, mely Norvégiától Pakisztánon át Új-Zélandig többfelé is előfordul. Tömegesen igen „impozáns” megjelenése van (1. kép) [1], mint ahogy az látható a Garda-tó környéki Ledro tó (2. kép) [2], vagy a Tagebaurestsee tó (3. kép) [3] esetében.

1. kép. Planktothrix rubescens vízvirágzás

2. kép. Planktothrix rubescens vízvirágzás - Ledro tó [2]

 

3. kép. Planktothrix rubescens vízvirágzás - Tagebaurestsee tó  [3]

A trichoma egyenes, a végén egyenletesen keskenyedő, 6-8 µm vastag és 2-4 µm széles, gázvakuolum van.

Toxintermelő faj, microcisztin nevű toxint termeli. Erről bővebben pl. Vasas és mtsai (2013), Kurmayer és Juttner (1999), Blom és mtsai (2001) tanulmányában olvasható.

Magyarországról eddig nem túl sokszor közölték. Vasas és mtsai (2013) a Kocka bányató felszínén (4. kép) találtak egy 3 cm vastagságú vörös színű réteget.

 4. kép. Kocka bányató Planktothrix rubescens vízvirágzása (Vasas és mtsai 2013)

Szerencsém volt épp ott tartózkodni, mikor a Planktothrix rubescens vízvirágzás mintái mikroszkóp alá kerültek, így van néhány extra fotóm róla :)) (5-7. kép)

5. kép. Jó látszik, hogy mennyire vörös színe van a Planktothrix rubescens fonalaknak a zöldalga mellett (Botryococcus braunii)

6. kép. Kis nagyításon ennyi látszik a Planktothrix rubescens fonalakból

7. kép. Néhány rövidebb Planktothrix rubescens fonál

Forrás:

Blom, J. F., Robinson, J. A., & Jüttner, F. (2001). High grazer toxicity of [D-Asp< sup> 3</sup>,(< i> E</i>)-Dhb< sup> 7</sup>] microcystin-RR of< i> Planktothrix rubescens</i> as compared to different microcystins. Toxicon, 39(12), 1923-1932.

Kurmayer, R., & Juttner, F. (1999). Strategies for the co-existence of zooplankton with the toxic cyanobacterium Planktothrix rubescens in Lake Zurich. Journal of Plankton Research, 21(4), 659-683.

Vasas, G., Farkas, O., Borics, G., Felföldi, T., Sramkó, G., Batta, G., Bácsi, I. & Gonda, S. (2013): Appearance of Planktothrix rubescens Bloom with [D-Asp3, Mdha7] MC–RR in Gravel Pit Pond of a Shallow Lake-Dominated Area. Toxins, 5(12), 2434-245

[1]: http://cyanocost.com/e107_plugins/autogallery/autogallery.php?show=Algerie%2FPlanktothrix_rubescens.jpg

[2]: http://www.naturamediterraneo.com/forum/topic.asp?TOPIC_ID=97339

[3]: http://www.bgl-boos.de/bild3.html

Online-ok vagyunk...

 Már online elérhető a legújabb cikkünk! A kovaalga-közösségek szélsőséges vízjárás melletti változásairól szóló cikkünk a Hydrobiologia című tudományos folyóiratban jelent meg (B-Béres V., Török P., Kókai Zs., T Krasznai E., Tóthmérész B., Bácsi I. (submitted): Ecological behaviour of diatom guilds during an extremely changing water regime: empirical evidences from a lowland river of Central-Europe. Hydrobiologia, DOI: 10.1007/s10750-014-1929-y).

 A közlemény letölthető a folyóirat honlapjáról és saját használatra Török Péter  honlapjáról is. 

 

Az összefoglaló az alábbiakban olvasható:

Classification of taxa into ecological guilds is based on the relation of respective taxa to nutrient enrichment and their resistance to physical disturbance. We hypothesized that ecological guild’s proportion and their taxa composition were strongly effected both by extremely changing water regime and nutrient contents. Diatom composition, guild dynamics and the diatom-based ecological status assessment index were studied in the Sebes-Koros River (South East Hungary) in a year with extremely changing water regimes. There were highly pronounced changes in species composition during the whole vegetation period including the formation of running and standing water segments in autumn. While the proportions of ecological guilds showed no significant correlations with the studied environmental parameters, they were more balanced in high water discharge period than in the low water discharge period. Taxa compositions of segments were mainly determined by the preferences and strategies of a respective species and/or genera, regardless to their guild affiliation. These results point out that ecological guild characterisation should be refined using ecological knowledge at the subgenus level. We suggest to establish several subdivisions within the guilds to consider the differences in life strategies (CSR model) and life forms, and to implement the accumulated knowledge of nutrient preferences/indication of a respective taxa.

Megjelent legújabb magyar nyelvű cikkünk

Megjelent a KITAIBELIA 19. évfolyam 1. számában az "Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához" című cikkünk (T-Krasznai Enikő, B-Béres Viktória, Kókai Zsuzsanna, Buczkó Krisztina, Balogh Csaba & Török Péter (2014): Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához. Kitaibelia 19 (1): 11-21.). Munkánkkal fel kívánjuk hívni a figyelmet a florisztikai adatközlések szükségességére, a feltáró és monitorozó munkák szerepére,  a friss szakirodalmak használatának és a monitorozásban dolgozó szakemberek rendszeres továbbképzésének fontosságára.

A cikk innen ingyenesen letölthető.

Az cikk kivonata itt olvasható: 

Tanulmányunkban összesen kilenc adventív vagy invazív idegenhonos algafajt és hazai előfordulását mutatjuk be: Didymosphenia geminata, Nitzschia closterium, Reimeria sinuata, Navicula schroeteri, Pleurosira laevis (Bacillariophyceae); Pediastrum simplex (Chlorophyceae), Cylindrospermopsis raciborskii, Cuspidothrix issatschenkoi, Sphaerospermopsis aphanizomenoides (Cyanobacteria). A magyar algaflórára új adat a Navicula schroeteri Meister jelenlétének kimutatása.

Annak ellenére, hogy az egyes taxonok megjelenési gyakorisága igen eltérő volt, a bemutatott fajok közös jellemzője, hogy olyan kiemelten fontos ökológiai változásokra hívják fel a figyelmet, mint a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés, szélsőséges időjárási tényezők (pl. aszály) okozta sókoncentráció növekedés, illetve az eutrofizáció. Munkánk célja volt, a taxonok elterjedésére vonatkozó új adatközléseken túl, felhívni a figyelmet arra, hogy a biomonitorozó munka milyen fontos szerepet játszik az emberi vagy természeti hatások okozta változások gyors észlelésében.