Tényleg minden vörös alga vörös alga? 2. rész - Trentepohlia

Folytatom a vörösben tündöklő algás gondolatmenetet. Most egy vöröslő zöldalgát mutatok be. A Trentepohlia genuszt. Egy jellegzetes narancsos pirosas genusz, mely kövek felszínén, fakérgen található. Gyakori zuzmó „alkatrész”. Nehezen határozhatósága miatt gyakran csak genusz szintig határozzák. Mi is csak genusz szintig jutottunk el.
Kozmopolita, Észak-Amerikától Új-Zélandig előfordulhat. Hazánkban leírták már kőszikláról, nyárfakéregről, barlang faláról, talaj felszínéről. Mi a vácrátóti botanikus kert egy kocsányos tölgy kérgén, Fülöpháza melletti Hattyús szék fehérnyár kérgén és a debreceni botanikus kert kis tava melletti fehérnyár kérgén találtuk meg (1-2. kép).

1. kép. Debreceni botanikus kert nyárfa bevonata

2. kép. Debreceni botanikus kert nyárfa bevonata

 

Az általunk talált Trentepohlia telepeket 15-30 µm-es gömb/ovális alakú sejtek alkotják (3-7. kép). A fakéregről lekapart telepekben szabálytalanul rendeződnek a sejtek. Ivarosan szaporodik (izogámia), azonban ivarszerveket nem találtunk. Kicsit vastagra sikerültek a minták, így nem tudtunk nagy mélységélességgel fotózni.

 3. kép. Trentepohlia telep

 4. kép. Trentepohlia telep

 5. kép. Trentepohlia telep

 6. kép.  Trentepohlia fonál

7. kép. Trentepohlia telep

Kolozsvári Biológus Napok - Tizenötödjére 

Immáron 15. alkalommal került megrendezésre a Kolozsvári Biológus Napok. A 2014. április 4-6 között megrendezett konferencia igen nagy érdeklődésre tartott számot. A hat plenáris előadás kitűnő felvezetője volt a szakmai előadásoknak. Több mint 70 előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Valamennyi előadás igen színvonalas volt. Betekintést nyerhettünk a hazai és a határon túli biológus szakma munkájába. A konferencia napjainkra a hazai és határon túli biológusok egyik legfontosabb találkozójává nőtte ki magát.

A konferencián átadták a az Apáthy István díjakat is, melyet idén dr. Hartel Tibor és Bartha Helga nyert el. A díjazottaknak a rangos elismeréshez szívből gratulálunk!

 Dr. Hartel Tibor átveszi az elismerést dr. Markó Bálinttól.

Erről a linkről letölthető a részletes program és a konferencia absztraktok.

A konferencián az alábbi előadással vettünk részt:

Török Péter, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Kelemen András, Tóth Katalin, Albert Ágnes-Júlia, Valkó Orsolya, Béres Viktória, Borics Gábor, Tóthmérész Béla, Török-Krasznai Enikő: Biomassza és fajgazdagság kapcsolata: Általánosan jellemző-e az egycsúcsú görbe?

 Támogatóink:

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A kávészünetek és az esti kötetlen diskurzusok hozzájárultak a konferencia jó hangulatához. Itt lehetőség van a felmerült problémák még részletesebb megvitatására. Idén több algákkal kapcsolatos előadás is meghallgathattunk:

Buczkó Krisztina: Kozmopolitizmustól az endemizmusig: a kovaalgák sokféleségéről és mintázatairól a Kárpátokban

Keresztes Zsolt Gyula, Somogyi Boglárka, Felföldi Tamás, Nagy Erika, Vörös Lajos: Fotoautotróf mikroorganizmusok légköri előfordulása

Mentes Anikó, Keresztes Zsolt Gyula, Pálffy Károly, Somogyi Boglárka, Márialigeti Károly, Máthé István, Vörös Lajos, Felföldi Tamás: A Kárpát-medence vizes élőhelyeken előforduló sajátos fotoszintetizáló mikroszervezetei

Tényleg minden vörös alga vörös alga? 1. rész

A válasz igen is és nem is. Okozhat akár zöldalga is már messziről vöröslő bevonatot a fakérgeken, euglenofitontól véresnek tűnhet egy állóvíz, lehet „vérnyom” a hó felszínén. Ilyen esetekre fogok választ adni több részen keresztül. Az első részben felvezetésként egy vörösmoszatot mutatok be.

A Zempléni hegység forrásait 2004-ben és 2006-ban forráskataszterezés céljából vizsgáltuk. Ekkor találtuk meg a Hildenbrandia rivularis (Liebmann) J. Agardh nevű vörösmoszatot a Sátoraljaújhelytől északnyugatra lévő Rudabányácskai forrásban (1. kép).

1. kép. Rudabányácskai forrás

 A Rudabányácskai forrást már messziről is jól látható, mintegy 2 m2-es vörös „szőnyeg” borította (2-3. kép). Közelebbről megvizsgálva láthatóvá vált, hogy nem vaskirakódásról van szó, hanem algáról. A kb. 2-3 cm-es kövek felszínét teljesen befedte a vöröses bevonat, míg a nagyobbakon 3-5 cm átmérőjű thallusokat találtunk. Hazai viszonylatban a Hildenbrandia rivularis Rudabányácskai előfordulása új adat volt.

2. kép. Vöröses bevonat

3. kép. A kövek felszínét beborító alga

Forrás:
KRASZNAI Enikő – OSVÁTH Rita – BUDAY Tamás – PAPP István – TÖRÖK Péter (2009): Adatok a Hildenbrandia rivularis (Liebmann) J. Agardh, vörösmoszat hazai előfordulásához. KITAIBELIA 14:32-34.