Kiemelt kutatási területem: A Malom-Tisza holtág
A közép-Tisza felső szakasza mentén található tiszadobi Holt-Tiszát a nyári gát és az átjárók öt részre osztják (1.kép). Három holtág a mentett oldalon (Szűcs-Tisza (B), Malom-Tisza (C), Falu-Tisza (D)), míg kettő az ártéren (Felső-Darab-Tisza (A), Darab-Tisza (E)) található.
A közép-Tisza felső szakasza mentén található tiszadobi Holt-Tiszát a nyári gát és az átjárók öt részre osztják (1.kép). Három holtág a mentett oldalon (Szűcs-Tisza (B), Malom-Tisza (C), Falu-Tisza (D)), míg kettő az ártéren (Felső-Darab-Tisza (A), Darab-Tisza (E)) található.
1. kép. A Tiszadobi holtág-rendszer vázlata
A Felső-Darab-Tisza holtág élőhelye egy ritka algának, a Gonyostomum semen Raphidophyceae egyedeinek (1. rajz). Azonban nyár végére a holtág gyakran kiszárad (2. kép).
1. rajz. Gonyostomum semen
2. kép. Felső-Darab-Tisza holtág
A Szűcs-Tisza holtág középső szakaszán elsüllyedt fűzfák találhatóak, míg majdnem teljes egészére Myriophyllum dominancia jellemző (3. kép). Jellegzetes algái közé tartoznak az euglenofitonok, mint pl. a Trachelomonas fajok (4. kép).
3. kép. Szűcs-Tisza holtág
4. kép. Trachelomonas faj
A Malom-Tisza holtág a holtág-rendszer 5 bögéje közül a középső, legnagyobb (hossza 4,2 km) Maximális vízmélysége eléri a 12,5 métert, ami igen jelentősnek mondható. Az egykori folyás szerinti felső részén egy rekettyefüzes úszóláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae Thelypteridosum palustris) található (5. kép). A part menti vegetáció nagyrészt érintetlen, kétoldalt az egykori galériaerdő maradványai szegélyezik (6. kép). A holtág parti régióira Myriophyllum, Nymphea, Phragmites és Typha dominancia jellemző. Az úszóláp jellegzetes algái a desmidialesek (7. kép), míg a nyílt vizes részben cianobaktériumok (8. kép) és dinoflagelláták dominálnak (9. kép).
5.kép. Malom-Tisza holtág rekettyefüzes úszólápja
6.kép. A tiszadobi holtág-rendszert övező galériaerdő
7. kép. Desmidiales (Actinotaenium turgidum)
8. kép. Cianobaktérium (Aphanizomenon fonál)
9. kép. Dinoflagelláta (Peridinium bipes)
A Falu-Tisza holtág a romantikus stílusú Andrássy-kastély lábánál fekszik (9-10. képek). A holtágat fürdésre használják. Vize erősen terhelt, cianobaktérium dominancia jellemzi.
9. kép. Falu-Tisza holtág
10. kép. Andrássy-kastély
A Darab-Tisza holtág közvetlen összeköttetésben van a Tiszával, áradáskor rajta keresztül töltik fel a holtág-rendszert. A holtágat nyáron benövi a sulyom (11. kép).
11. kép. Darab-Tisza holtág
A Tiszadob község határában fekvő Malom-Tisza holtág hidromorfológiai sajátságairól, flórájáról, illetve természeti értékeiről több tanulmány is beszámolt (Abonyi és mtsai, 2009; Borics és mtsai, 2011; Krasznai és mtsai, 2008, 2009, 2010).
Abonyi, A., Krasznai E., Borics G., Várbíró G., Grigorszky I., Tóthmérész B., Padisák J. (2009): Két Tisza-menti holtág rétegződési sajátságai. Hidrológiai Közlöny 89 (6): 196-198.
Borics, G., Abonyi A., Krasznai E., Várbíró G., Grigorszky I., Szabó S., Deák Cs., B. Tóthmérész (2011): Small-scale patchiness of the phytoplankton in a lentic oxbow. Journal of Plankton Research, 33: 973–981.
Krasznai, E., Fehér, G., Borics, G., Várbíró, G., Grigorszky, I. & Tóthmérész, B. (2008): Use of desmids to assess the natural conservation value of a Hungarian oxbow (Malom-Tisza, NE-Hungary). Biologia 63/6: 924—931.
Krasznai, E., Borics G., Várbíró G., Tóthmérész B. (2009): Cianobaktérium dinamika egy sekély holtágban. Hidrológiai Közlöny 89 (6): 138-140.
Krasznai, E., Borics, G., Várbíró G., Deák C., Abonyi A., Tóthmérész B., Padisák J. (2010): A fitoplankton vertikális mintázata egy sekély holtágban. Hidrológiai Közlöny 90 (6): 81-83.
